John Elkann, a Stellantis elnöke hangsúlyozza, hogy a kisautók az európai jólét motorjai voltak, és ezt a szabadságot meg kell őrizni. Luca De Meo, a Renault vezérigazgatója szerint a kisautóknak továbbra is van létjogosultsága, és új lendületet adhatnak az európai autópiacnak. Ugyanakkor a gyártás gazdaságilag kihívást jelent, hiszen ezek az autók drágák előállítani.
A jelenlegi európai szabályozási rendszer határidős és büntetésalapú, ami 20%-os költségnövekedést eredményezhet 2030-ra. Ez a többletköltség nehezen elnyelhető a kisautók gyártásában, és végül a vásárlókra hárul. Elkann külön kiemeli a gépjárművek korának kérdését, hiszen az autók egyre hosszabb ideig maradnak a tulajdonosoknál.
Megoldásként a gyártók a "kisebb emisszió" felé történő elmozdulást szorgalmazzák. Olyan technológiák, mint a hatótávnövelő rendszerek és a plug-in hibridek, csökkenthetik a kibocsátást és az autók árát.
De Meo számításai szerint egy kisebb akkumulátort használó, kevesebb anyagot igénylő autó 75%-kal csökkentheti az ökológiai lábnyomát teljes élettartama során, összehasonlítva egy átlagos európai autóval. Egy ilyen jármű 10 év alatt, 200 000 km megtétele után, mindössze 30 tonna CO2-t bocsát ki – ez jelentős előrelépés az emisszió csökkentésében.
A piaci feszültségekkel és a lassú elektromosjármű-értékesítésekkel szembesülő autógyártók új irányokat keresnek. Elkann végszava szerint Európa előtt áll a választás, hogy autót építő vagy csupán autót vásárló nemzet kíván-e lenni.
A cikk bemutatja, hogy a Stellantis és a Renault vezetői milyen megfontolásokkal keresik a kisautók jövőjét. Az európai szabályozások módosítását sürgetik, hogy megőrizzék az autóipar egyik fontos szegmensét. A technológiai fejlesztések és az iparágon belüli együttműködés lehet a változás kulcsa.
