A kerékmotorok forradalma küszöbön áll, és nem, ez nem csak egy szójáték: a Verge motorbiciklije például már így működik. Az észt Donut Lab tagjai új formát adnak a motoroknak. Az ötlet egyszerű: a hagyományos motorokban a rotor a közepén található, forgatva a kimeneti tengelyt, míg a stator a külső borításhoz rögzül. A kerékmotoroknál ezt megfordítják: a rotor kívül helyezkedik el, közvetlenül hajtva a kerékráfokat, míg a stator a felfüggesztéshez kapcsolódik.
Az előnyök világosak: nincsenek fogaskerekek és hajtótengelyek, kevesebb a súrlódás, bonyodalom és súly. Az új Renault 5 Turbo 3E-nél minden hátsó keréken külön nyomatékszabályozás lesz, ami elképesztő nyomatékelosztást és drift módokat kínál. Ráadásul a motor, a fogaskerekek, a differenciálmű és a hajtótengelyek eltávolításával szabad hely keletkezik akkumulátorok, csomagtartó vagy ütközőzónák számára, így a jármű kényelmesebb, tágasabb lehet.
A kerékmotorokkal kapcsolatos aggodalmak közé tartozik a súly és az úgynevezett rugózatlan tömeg, amely káros a dinamizmusra. Azonban ezek a nagy teljesítményű motorok meglepően könnyűek. A Lotus Engineering egy Ford Focus MkII-n végzett tanulmányával bebizonyította, hogy a plusz súly ellenére a vezetési élmény a szokásos futóműbeállítással optimalizálható. Továbbá, ha az autó hátsókerék-hajtású, a kormányzás és a felfüggesztés maradhat a megszokott, így a kormányérzetre és a reakciókra minimális hatással lesz a plusz tömeg.
A nagy gyártók komoly összegeket fektettek központi motorokkal rendelkező EV platformokba, így a kerékmotorok világuralma még várat magára. Érdekességképpen, a kerékmotorok nem is új keletűek, hiszen az elsőket a Lohner-Porsche hibridben alkalmazták... 1901-ben.
Összefoglaló: A kerékmotorok fordulópontot jelenthetnek az autóiparban, egyszerűsítve a meghajtás rendszerét és növelve a jármű hatékonyságát. Az olyan járműveknél, mint a Renault 5 Turbo 3E, már most is használnak ilyen technológiát, de az igazi áttörés még várat magára.
